Blog

- Hogy hívnak, mi a blogod neve? Kiknek írsz, van egy speciális réteg akit szeretnél megszólítani?

Barta Kata vagyok, és a katucikonyhát írom. Naná, főleg az édességfüggőket, mint én. :) Na jó, már akad néhány egészséges recept is, főleg szintén édességek.

-Milyen végzettséged van, hol dolgozol?

Abszolút semmi közöm a gasztronómiához, egy lízingcégnél dogoztam, de már 6 éve itthon vagyok a gyerekekkel.

- Mióta vezetsz blogot, honnan jött az ötlet, hogy gasztroblogot indíts?

Lassan 6 éve itthon vagyok, kicsivel utána indult a blog. Nemrég volt amúgy 5 éves. Úgy éreztem, csinálnom kell valamit, az nem lehet, hogy én csak úgy otthon vagyok, mint anyuka. Kellett valami más, így kezdtem el sütni először mindenféle tortát, lefényképeztem, feltettem. Majd átalakult az ízlésem sok szempontból, és vele együtt a blog is. Azóta már több témában találtok recepteket.  

Emma szülinapi tortája 

(a fotózáshoz használt fotóhátteret itt és itt tudod megrendelni.

- Mit jelent számodra a blogolás, mi a célod a saját blogoddal?

Bár azt mondhatnám, hogy kikapcsolódás, de már régen nem. Inkább megmutatni, hogy van olyan hobbi, amit nem adok fel, mert őszintén szeretem. A célom leginkább az, hogy megmutassam, hogy én hogyan képzelek el egy étel, ezért nincs is sok klasszikus recept az oldalon.

 Nem célom például saját szakácskönyvet kiadni. Fotózni egyszer szeretnék egyet, ez olyan bakancslistás dolog lett. De ezen kívül sodródom az élettel, mindig hoz új lehetőségeket, én meg próbálok élni velük. Viszont ehhez úgy érzem alázat kell, és nem elég csak akarni vagy álmodozni valamiről. Nem vagyok egy törtető típus, inkább türelemmel kivárok.

- Honnan inspirálódsz? Vannak kedvenc blogjaid amiket szívesen olvasol? Kit tartasz követésre érdemesnek, akitől érdemes tanulni?

Néha csak felcsapom a kedvenc szakácskönyveimet, végiglapozom, és írok egy listát, hogy mit kellene készíteni (nem pont azokat, tényleg inkább csak ötletszerzés gyanánt). Könyvben, blogban is a szépen szerkesztett, igényes képi anyaggal rendelkezőket szeretem. Nekem is vannak kedvenceim, naná! A kedvenc külföldi blogjaim: Dagmar’s Kitchen, Food and Cook, canelle et vanille és Donna Hay oldala. Számtalan itthoni blogot is követek és olvasok rendszeresen. Szeretem, ha egy blog nem csak receptekről szól, hanem jól írni is tud az illető, fotózni, és esetleg utazásról, életstílusról is publikál néha. Ilyen azért nem sok akad, de azért ez már egy főállású történet. Én még írni sem tudok, szóval erről ennyit…

- Mi a véleményed a magyar gasztroblogokról? Jársz blogtalálkozóra, vagy  tagja vagy valamilyen gasztro csoportnak? Vannak személyes ismerőseid a gasztrobloggerek közül?

 Jujj. Rengeteg van, így kicsit túlzónak is tartom a mennyiséget, de ugye az ír blogot, aki csak akar, ebben ez a szép. Hogy ki tart is ki mellette, az már más kérdés. Én is inkább a régebbi blogokat követem, főleg akiket ismerek is személyesen. Nem sok blogtalálkozó van, régebben volt egy-kettő, azokon voltam, jó volt, de ehhez szervezőt, helyszínt találni nem könnyű.

 Nagyon szerencsés vagyok, több barátság is szövődött az utóbbi 5 évben, amiket a blognak köszönhetek, már ezért is megérte.

Paradicsomos-sonkás frittata 

(a fotózáshoz használt famintás fotóhátteret itt és itt tudod megrendelni)

- Mivel fotózol? Használsz utómunkát a képeidnél? Egy-egy bejegyzéshez mennyi idő alatt készíted el a fotókat?

Haha, eleinte mobillal, jajj, rémesek voltak, csupa homály volt minden. Aztán egy kis kompakt géppel, az sem volt az igazi. Az első dslr gépemet 3 éve vettem, egy Nikon D3200-at, 50 mm-es 1.8 fix objektívvel. Akkoriban teljesen beszippantott a reklámja, elvégre Jamie Oliver is szerepelt benne, és emlékeztek a zenéjére…? Szóval ez egy nagyszerű tanulógép volt, de kinőttem, ezért nemrég lecseréltem egy d7100-ra, és vettem hozzá egy sigma 50 mm-es 1.4 art objektívet. Egészen új világ, imádom.

Persze, utómunkázom is, photoshopot használok. Az elkészítési idő abszolút változó, ha szép fények vannak, és jó a téma, akkor képes vagyok 1-1,5 órát is elszöszölni vele, de van, hogy tényleg csak 3 percem van rá.  

- Napi szinten mennyit foglalkozol a blogoddal?

Most próbálok egyre többet, rengeteg anyagom van, amit fel kellene töltenem, de pont arra nem jut már idő. A facebook kommunikációban próbálok tudatos lenni, most minden szinte azon múlik. Néha csak pár percet tudok rá szánni, de nyilván minél több ez az idő, annál igényesebb az oldal is. Az enyémre is ráférne egy alapos ráncfelvarrás.

- Milyen az oldalad látogatottsága? Jelenleg hány bejegyzésed van, milyen gyakran jelentetsz meg új posztot? Van olyan bejegyzésed, amit kiugróan sokan néztek meg?

650 bejegyzés van eddig, most havi 5-10-re van időm, de szerintem ez mostanában nőni fog. Két nagyon népszerű bejegyzés van,  az olajos piskóta és a csokitorta. Mivel a receptjeim fele nem itt jelenik meg, ezt nehéz igazából mérni. A blogon nincsenek „mágnes” receptek, nem utazom a keresőszavakra, így ha nem foglalkozom vele sokat, akkor 10000 körül van, most olyan 20-25 ezer a havi oldalletöltés.

Nyári paradicsomos húsgombóc olasz stílusban

(a fotózáshoz használt fémmintás fotóhátteret itt tudod megrendelni)

- A blogodon kívül megjelennek még valahol cikkeid?

 Igen, a Kifőztük gasztromagazinban, bár ezek később a blogon is megjelennek. Tulajdonképpen már 100% az átfedés. Ez sokat segít abban, hogy ne hagyjam abba a blogolást.

 A másik ilyen felület, a Dívány alapkonyha, ide 2013 óta írok recepteket.

 Receptjeim nem, de képeim a Stahl magazinokban szoktak néha felbukkanni.

- Mióta használod a fotóháttereket? Milyen változást jelentettek a blogod életében?

Nagyjából 4-5 hónapja. Nagyon szeretem, és a férjem is, mert nem tartok mindenfelé deszkákat, meg székeket. Sokkal egyszerűbb lett fotóznom, sőt már olyan helyeken is tudok, ahol előtte nem. Kicsi helyen elférnek, könnyen tisztíthatók és használhatók.

- Mi volt a legextrémebb kihívás, ami elé állítottad a fotóháttered?

 Nem szoktam ilyen kegyetlen dolgokat csinálni vele. :) Egyszer-kétszer kapott egy melegebb vasserpenyőt, ami alatt csak egy szilikon alátét volt, de nem lett baja.

Zöldborsós-tejszínes csirkemell 

(a fotózáshoz használt kőmintás fotóhátteret itt tudod megrendelni)

- Milyen méretű fotóháttereket használsz? Melyik a kedvenc fotóháttered és miért?

60x60 cm-eseket, ez általában elég szokott lenni alátétnek, háttérnek is. Nekem az 50x50 kicsi, de szeretem berendezni a képeket, szóval lehet, hogy csak ezért. Egyértelműen a sima famintás. Semmi extra, csak sötét deszkák, ezt szeretem a legjobban. A másik kedvenc a világos márvány, imádok azon is fotózni.

- Honnan írod általában a bejegyzéseidet?

Csak itthonról. Laptopon szerkesztek és van egy nagy monitorom a fotók miatt, hogy lássam is őket rendesen.

- Hogyan születnek meg a receptek amiket felteszel a blogodra? Szeretsz újdonságokkal kísérletezni, vagy inkább jól bevált recepteket készítesz szívesebben?

Nem szeretem igazán a klasszikus recepteket, inkább olyat teszek fel, amit tényleg megfőzök, megeszünk. Jöhetnek az újdonságok, nemrég például készítettem egy olyan paleo bountyt, hogy jobb volt, mint az eredeti.

Túró Rudi-pohárkrém 

(a fotózáshoz használt fotóháttereket itt és itt tudod megrendelni)

- Egyedül szerkeszted a blogod, vagy van valamilyen segítséged?

A blogot egyedül, a facebook oldalnál volt, hogy kisegített Szép Csilla (a Kifőztük szerkesztője), nélküle szinte nem lett volna élet az oldalon tavaly, amikor született a legkisebb gyermekem.

- Más blogod is van, vagy tervezed, hogy egyszer indítasz?

 Nem, ez bőven elég. Nem is tervezek másikat. Ráadásul rémesen írok tényleg, szóval senkit sem akarok vele untatni.

- Meddig szeretnéd írni a blogodat? Van valamilyen célod, amit mindenképpen szeretnél elérni vele?

Ameddig jut rá energiám és időm, és persze ameddig igazán élvezem.

Szendvics fűszeres karajjal

(a fotózáshoz használt famintás fotóhátteret  itt és itt tudod megrendelni)

- Mostanában divat lett bloggerekkel reklámozni mindenfélét, neked volt már valamilyen felkérésed?

Igen, nyitott vagyok az együttműködésre. Szerencsés vagyok, mert a Kifőztükön keresztül több szponzor termékeit is használom az edényektől, a fűszereken át az élelmiszerekig. Ezen kívül imádom például Lantos Judit keramikus munkáit, ez nem olyan formális együttműködés, jóban vagyunk Judittal, tényleg szívesen ajánlom. Ezen kívül még van néhány banner az oldalon, velük volt/van kapcsolatom, és néhány alkalmi megkeresés is szokott lenni.

- Elégedett vagy a blogoddal a jelenlegi formájában? Tervezel valami újítást esetleg? Te magad szeretnél fejlődni, valamilyen formában képezni magad, hogy még színvonalasabb blogot tudj írni?

Nem, már nagyon ráférne egy kis átalakítás. Szeretném, ha szebb lenne, rendezettebb, a címkézés is elég kezdetleges. Szóval, ha egyszer lesz tengernyi időm, és egy ügyes grafikus is segít, akkor még szebb is lehet.

- Bloggerként mire vagy a legbüszkébb?

Arra, hogy egyáltalán még csinálom ezt az egészet. De ha nem csinálnám, hiányozna. Szóval nem vagyok egy nagyon kitartó ember, de ehhez ragaszkodom, mert boldoggá és büszkévé tesz. Ezen túl tényleg arra, hogy érdemesnek találnak rá mások, hogy ne csak a blogon jelenjek meg, hanem egyéb oldalakon is.

- Mit tanácsolsz azoknak akik még csak most tervezik, hogy gasztroblogot indítanak?

Ha tényleg szeretnék csinálják, csak könyörgöm ne a chia puding legyen az első recept (mostanában a csapból is az folyik), legyenek eredetik, ne mások munkájából építkezzenek. És persze kitartóak, nem fognak özönleni a látogatók első nap, fokozatosan kell felépíteni az oldalt, és sikeres lesz.

Mogyorókrémes kalácsfelfújt 

(a fotózáshoz használt kőmintás fotóhátteret itt tudod megrendelni)

Köszönjük az interjút!